Magyarországon évente a lakosságnak jelentős része válik közvetlen sértettjévé az ismertté vált bűncselekményeknek. Az állampolgárok közül többezren vesztik életüket, ezerszámra testi épségükben, egészségükben, jogaikban, jogos érdekeikben szenvednek súlyos sérelmeket és több tízezren jelentősen károsodnak vagyonukban az elkövetők társadalomra veszélyes, jogellenes bűnös magatartásai miatt. A bűnözés elleni harc általában és a helyi társadalom konkrét bűnmegelőzési tevékenysége, valamint a rendőrség és a polgárok közötti együttműködés gyakorlati tapasztalatai az utóbbi időben az európai országok intézményesített szerveinél eredményeket mutatnak. Így működnek és dolgoznak már évek óta a bűnözés megelőzése érdekében a rendőrséget támogatva a nemzeti intézmények Dániában, Nagy-Brittanniában és Hollandiában.

" Az Európa Tanács bűnmegelőzésről szóló ajánlásaiban olvasható egy fontos megállapítás. Eszerint az alkotmányos jogállamok közbiztonsága e társadalmak kollektív, kooperációs terméke. Valóban, a köznyugalom oltalmazásában részt vesznek a rendvédelmi szolgálatok, az öntudatos jogkövető és önvédelemre is kész polgárok és ezek közösségei, valamint a szolgáltató vállalkozások, amelyek a biztonságot áruként ajánlják mindazoknak, akik személyüknek és vagyonuknak hatásos védelmet kívánnak."[1]

 A fenti ajánlások, valamint a közbiztonsági viszonyok jelentős mértékű romlása arra késztette a jogalkotókat, jogalkalmazókat, hogy valamilyen megoldást keressenek a bűnözési hullám további növekedésének megállítására, a polgárok biztonságérzetének növelésére.

  A rendszerváltás után a politikai, társadalmi változások hatására a bűnüldöző szervek elbizonytalanodása időszakában, amikor a társadalmi- és közerkölcs mélyebbre zuhant a "polgárok" felismerve saját érdekeiket, anyagi javaik védelmére spontán polgárőr szervezeteket kezdtek létrehozni. A szervezetek létrehozásában aktív szerepet vállaltak a nyugállományú rendőrök, katonák, tűzoltók.

A kezdeti szabályozatlanság (jogi feltételek, a szervezet alapszabálya hiánya, a rendőrséggel való együttműködés keretei ) után végre 1995. március 16-án - a Belügyminisztérium és az Országos Polgárőrszövetség kezdeményezésére - megtartott "Társadalmi bűnmegelőzés és polgárőrség " című országos konferencián jelentőségének megfelelő hangsúlyt, elismerést kapott a hazai polgárőrmozgalom. A konferencián végre megfogalmazódott, hogy az össztársadalmi bűnmegelőzési feladatok hatékony végrehajtása érdekében a rendőri bűnmegelőzési tevékenység mellett fontos érdek fűződik a polgárőr szervezetek működéséhez, fejlesztéséhez. A meghatározott szakirányú rendőri feladatok között elsődlegesen a rendőrség polgárőrségekkel való együttműködésének új alapokra helyezése szerepelt.

Ennek megfelelően az Országos Rendőrfőkapitány döntése alapján 1995. június elsejétől az Országos Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság hatáskörébe került az Országos Polgárőrszövetséggel, illetőleg a területi polgárőr szervezetekkel történő kapcsolattartással, együttműködéssel összefüggő koordinációs feladatok végrehajtása . Az állásfoglalások - az időközben megtartott közbiztonsági főigazgatói értekezleten meghatározott feladatok - alapján lendületet vett a rendőrség közbiztonsági, közrendvédelmi szolgálati ága részéről a polgárőr tevékenységgel összefüggő rendőri feladatok szakirányítása.

Az Országos Rendőrfőkapitány Közbiztonsági Helyettesének intézkedése és az ahhoz kapcsolódó Közrendvédelmi Főosztályvezetői körlevél meghatározta azokat az alapvető feladatokat, sarokpontokat, amelyek a területi közrendvédelmi szolgálatok és a polgárőrségek együttműködésének lehetőségeit, határait (jogokat, kötelezettségeket) szabályozták.

Az Országos Rendőrfőkapitányság Közrendvédelmi Főosztályán " Polgárőr Koordinációs Iroda" létesült, egyidejűleg kijelölésre kerültek a területi rendőri szerveknél a polgárőrségekkel kapcsolattartó tisztek.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján (1996. március 31-i helyzetet tükrözi) az Országos Polgárőrszövetségnek 18 területi társult tagszövetségében 852 regisztrált polgárőr szervezet keretében 34.186 polgárőr teljesített szolgálatot. Ebben az időszakban Győr-Moson-Sopron illetve Somogy megyében még nem alakult meg a területi szövetség, azonban itt is működtek már polgárőr tagszervezetek, melyek száma elérte az 51-et 1580 nyilvántartott fővel.

A jelenlegi statisztikai-információs adatok szerint napjainkban Magyarországon összesen 1300 olyan szervezet működik, amely önként vállalt lakókörnyezeti bűnmegelőzési feladatokat lát el több-kevesebb sikerrel és sok esetben megfelelő szabályozottság, szervezettség nélkül, ami rányomja bélyegét az eredményességi mutatókra.

A polgárőrséggel való együttműködésre vonatkozóan eddig szerzett tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a szervező és kapcsolattartó munkában elsősorban a közrendvédelmi állomány meghatározó szerepe érvényesül, míg a bűnmegelőzési egységek tevékenysége még sok kivánnivalót hagy maga után. Ez egyértelműen megmutatkozik a meglévő együttműködési szerződések tartalmában is.

A polgárőr szervezetek működési feltételeinek megteremtésében és biztosításában jelentős szerep hárul a helyi önkormányzatokra és - elsősorban az elhelyezés terén, az apport jellegű támogatásban - a rendőri szervekre,melyek egyéb pénzügyi vonzatú segítséget a szűkös költségvetési keresztmetszet miatt nem tudnak nyújtani. Jelentősen nehezíti a polgárőr szervezetek tevékenységét, hogy az önkormányzatok is zömében csak csekély összeggel tudják támogatni őket, illetve esetenként még ez a támogatás is elmarad. A megfelelő finansziális háttér megteremtése esetén tevékenységüket lényegesen nagyobb eredményességgel tudnák végezni.

A polgárőrség lakókörnyezeti bűnmegelőző feladatait a rendőri szervekkel szoros együttműködésben a konkrét szerződésekben foglaltaknak megfelelően végzik. Az együttműködési szerződésekben világosan, jól elhatároltan megfogalmazásra kerültek a szerződő felek részére a feladatok, melyek az alábbiak

· a rendőrség vállalja a polgárőrök rendszeres képzését, tájékoztatását a terület bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről és az aktuális tárgy- és személykörözési adatokról.

· biztosítja a területi polgárőr vezetők részére a meghatározott rendőri objektumok ( körletek, infrastruktúra stb.) használatát,

· segíti a polgárőr szervezetek tagfelvételi munkáját, a hírforgalmazást, a polgárőr szolgálat ellátását és közös járőrszolgálatok, ellenőrzések, akciók megszervezését és végrehajtását.

· a polgárőr szervezetek vállalják a lakókörnyezeti rendszeres megelőző járőrtevékenység szervezését és végrehajtását,

· a megfigyelésekről, az észlelt jelenségekről, bűncselekményekre utaló körülményekről ( szabálysértésekről, közterületi-, közúti anomáliákról ) a rendőri szerv, illetőleg az önkormányzat tájékoztatását,

· a rendőr-polgárőr közös szolgálatok szervezését és ellátását,

· a rendőrségi rendezvényeken való részvételt, illetőleg rendezvények rendőrséggel közös biztosítását,

· a szakirányú megelőzési feladatok körében: balesetmegelőzési, bűnmegelőzési (család-,gyermek-, ifjúságvédelmi, vagyonvédelmi, kábítószerfogyasztás), polgárivédelmi, határőrizeti és környezetvédelmi közös feladat vállalásokat,

· megelőzési reklámpropaganda tevékenységet.

Megállapítható, hogy a polgárőr szervezetek alakulása, jelenléte fokozza a lakókörnyezetben élő törvénytisztelő állampolgárok biztonságérzetét, statisztikailag kimutatható, hogy a polgárőr tevékenységet aktívan végző körzetekben csökkent az erőszakos közterületi bűncselekmények elkövetése, ami véleményem szerint jelentős eredményként könyvelhető el napjainkban.

A pozítiv tapasztalatok mellett egy sor probléma jelentkezik a polgárőr szervezetek működése során, melyek megoldásához további törvényi szabályozások szükségesek. Ezek az alábbiak :

· nincs rendezve a polgárőrök jogállása, így csak a rendőrrel közös szolgálat esetén részesülhetnek büntetőjogi védelemben.

· a polgárőr szervezet megalakulásához, működtetéséhez az alábbiakat kell teljesítenie

- cégbírósági bejegyzés,

- APEH-nél bejelentés,

- TB bejelentés,

- bankszámla nyitás,

- alapszabály ügyvéd által történő elkészítése,

- aláírás címpéldányának közjegyzővel történő hitelesítése,

- bélyegzőkészítés
.
Mindezek anyagi vonzata, a szükséges és egyben kötelező adminisztráció több csoportot elriaszt a hivatalos működéstől. Példaként említhető a Taszári Önvédelmi Egyesület esete, mely háromszor szűnt meg illetve alakult újjá, mert a pénzügyi szabálytalanságok miatt 5.000 Ft büntetést szabtak ki a csoportra. Az eredményesen dolgozó csoport tagjai az eset kapcsán elkedvetlenedtek a köz érdekében kifejtett tevékenységtől.

A felvetett probléma egyik megoldási lehetősége lenne a hiányzó törvényi szabályozás megalkotása, illetve a működtetéshez szükséges anyagi források biztosítása az önkormányzatok költségvetéséből, illetőleg erre a célra létrehozott alapítványokból.

Véleményem szerint a jelenlegi közbiztonsági helyzet, a rendőri munka eredményességének mostani színvonala, szükségessé teszi a polgárőr szervezetek aktivitásának emelését, amelyet remélhetőleg a közelmúltban megválasztott új országos vezető több évtizedes rendőri tapasztalata lehetővé fog tenni.

  Felhasznált irodalom:

1. Dr. Finszter Géza : Közbiztonsági stratégia, kriminálpolitika, rendőrség , A kriminológiai Közlemények különkiadása, Budapest, 1995.

2. Farkas György : Jelentés a rendőrség és a polgárőrség kapcsolattartásának, együttműködésének helyzetéről., Budapest, 1996.

  [1] Dr Finszter Géza Közbiztonsági stratégia, kriminálpolitika, rendőrség

A Kriminológiai Közlemények különkiadása, 1995.