Magyarországon nagyon gyorsan elterjedt, népszórakozássá vált a „mozgószínház” látogatása, ezért szükségessé vált a működésének a jogi szabályozása is. Felismerték, hogy képes az emberekre pozitív és negatív hatást egyidejűleg gyakorolni, amely egyrészt a bemutatott képektől függ, illetve attól hogy milyen korosztály látogatja a mozit. Statisztikai felméréseket végeztek a látogatók összetételének megállapítása céljából, ami az alábbi arányokat mutatta 100 fő  esetében:

 „… 16 éven aluli gyermek 40, 16-25 év között 30, 25 évtől 30. Társadalmi osztály szerint: az egészen szegények közül 20, az alsóbb osztály, munkások, stb. közül 40, a középosztályból 25, a többi a ritkábban látogatókra esik.” [1]
 
  Felmerült a kérdés, hogy miként biztosítsák azt, hogy az előadások minél hasznosabbak legyenek a látogató tömegek számára. Megoldásként két módszer merült fel az egyik a mozgóképek cenzúrája, a másik a mozgószínházak tulajdonosainak együttes eljárása a filmek műsorra tűzése során.
Előadásomban az első módszerrel, tehát a filmek cenzúrázásával kívánok foglalkozni.
A hazai jogszabályi keret megalkotásának bemutatása előtt szükségesnek tartom villanás szerűen utalni a korabeli külföldi szabályozásokra ebben a témakörben.

Az Egyesült Államokban egyrészt a rendőrség rendeletben szabályozta, hogy 16 éven aluli gyermekek csak felnőttek kíséretében mehetnek moziba, az erőszakos bűncselekményeket (gyilkosságot, merényletet stb.) valamint a szexuális tárgyú képeket betiltotta. New-Yorkban felállítottak egy önkéntes cenzori hivatalt, melynek tagjai hetente négy alkalommal előzetesen megnézték a bemutatásra kerülő filmeket és eldöntötték, hogy bemutatható vagy sem.

Svédországban törvényben kívánták szabályozni a filmek cenzúrázását, melynek előkészítésében a „mozgótulajdonosokat” is bevonták.
 
Németországokban a belügyminisztérium egy 1908. évi rendőrségi szabályrendelet alapján cenzúrázta a filmeket és külön „engedélyjegyen” engedélyezte a bemutatását, amely az alábbi adatokat tartalmazta: a filmet előállító gyár neve, a száma, a kép teljes címe, esetleges alcím, ha a cím nem volt elégséges, akkor a kép tartalmát röviden le kellett írni, vagy a képről fényképet kellett mellékelni, a film hossza, a cenzúra száma. Külön szabályozták, hogy a vallási tárgyú képeket csak komoly filmek keretében szabad bemutatni és 14 éves kor alatt megtiltották a mozi látogatását. Érdekesség hogy a betiltott képek száma a szabályrendelet alkalmazásának első három évében jelentős mértékű emelkedést mutat, nevezetesen 1908-ban 28, 1909-ben 159, 1910-ben 212. A betiltott képek betörést, gyilkosságot ábrázoltak, illetve „csak férfiaknak” jelzésű pikáns tartalmúak voltak. Egyes német városokban külön helyi rendeleteket is alkalmaztak, Hamburgban például a mozgótulajdonosok döntése alapján hétköznap 4-8 között és vasárnapokon 3-6 között csak olyan filmeket vetítettek amelyek gyermekek számára készültek.[2]
 
A m. kir. Belügyminiszter az 1918. évi 44.965. számú rendeletében az alábbiak szerint szabályozta a nyilvános előadásra szánt mozgóképek ellenőrzését:

„ A nyilvános előadásra szánt mozgóképek ellenőrzése végett, az érdekelt miniszterekkel egyetértve, a következőket rendelem el:

1.§.

Mozgóképek nyilvános előadása a jelen rendelet értelmében gyakorlandó hatósági ellenőrzés alá esik. Az ellenőrzés arra irányul, hogy nyilvánosan ne legyenek olyan mozgóképek előadhatók, amelyeknek nyilvános előadása törvénybe, rendeletbe, a közrendbe vagy a közerkölcsiségbe ütközik, vagy a honvédelem érdekét sérti vagy veszélyezteti.

2.§.

A hatósági ellenőrzés céljára Budapesten Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság alakíttatik, amelyhez minden nyilvános előadásra szánt mozgóképet egyszer megvizsgálás végett előzetesen be kell mutatni.

 A bizottság a belügyminiszter által kinevezett elnökből és ezenfelül tizenhat tagból áll. Tagjai: a belügyminiszternek, a honvédelmi miniszternek, az igazságügy miniszternek, valamint a székesfőváros m. kir. Államrendőrség főkapitányának egy-egy kiküldöttje, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszternek hat (6) kiküldöttje, végül a mozgóképipar érdekeltsége köréből, valamint az erkölcsi és társadalmi érdekképviseletek köréből a belügyminiszter által kinevezett 6 tag.

3.§.

A bizottság feladata annak megállapítása, hogy a nyilvános előadásra szánt mozgókép az 1.§-ban megjelölt cél szempontjából nem esik-e kifogás alá. A bizottság a kifogás alá nem eső mozgóképet láttamozásával látja el és erről okiratot állít ki; a kifogásolt képek vagy képrészletek tekintetében a láttamozást megtagadja; a megvizsgált képekről nyilvántartást vezet.
Láttamozás esetében külön jelzéssel kell ellátni azokat a képeket, amelyek ifjúsági előadások céljára alkalmasak.
A mozgókép megvizsgálásáért a folyamodó a mozgókép minden métere után 6 fillér díjat köteles fizetni.
A bizottság határozata ellen a közlést követő tizenöt nap alatt bármelyik érdekelt – birtokon kívül – egyfokú fellebbezéssel élhet a belügyminiszterhez.
A mozgókép-vizsgálat végrehajtásának és az előadások ellenőrzésének részletes módozatait külön rendelet fogja szabályozni.

4.§.

Nyilvánosan előadni csak oly mozgóképet szabad, amelyet az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság nyilvános előadásra alkalmasnak talált és ennek tanúsításául láttamozással ellátott.

5.§.

Tizenhat évnél nem idősebb egyént csak felnőttek felügyelete alatt és csak oly mozgóképek nyilvános előadásához szabad bebocsátani, amelyet az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság ifjúsági előadások számára alkalmasnak talált.

6.§.

Mozgóképszínház-vállalatnál tizenhat évnél nem idősebb egyéneket alkalmazni tilos.

7.§.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a mozgóképszínház-vállalat tulajdonosa és alkalmazottja, aki a 4-6. §-okban megállapított rendelkezések valamelyikét megszegi.
Súlyosabb esetekben, különösen ha a vállalat tulajdonosa a jelen rendelet alapján már büntetve volt, a nyilvános előadásokra kiadott rendőrhatósági engedély is megvonható.
A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működése területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.
A rendőrhatósági engedély megvonása esetén a jogorvoslat tekintetében a 64.573/1901. B.M. sz. körrendelet[3] határozmányai irányadók.

8.§.

A jelen rendelet 1918. évi július hó 1. napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországok területére nem terjed ki.”[4]
Budapesten, 1918. évi április hó 27-én.
A miniszter helyett:
Dr. Palugyai s.k.
államtitkár

  A Tanácsköztársaság rövid átmeneti fennállása során három rendeletben szabályozták a vetítésre kerülő filmek ellenőrzését illetve a mozik látogatását.
„Rendelet
a tíz éven aluli gyermekek mozibajárásának tilalmáról [5]

  A Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács elnöksége elrendeli, hogy tíz éven aluli gyermekek színházat, mozit és más, felnőtt szórakoztatására szolgáló mulatóhelyet csakis abban az esetben látogathatnak meg, ha kifejezetten gyermekelőadások rendeztetnek. A színházak, mozik és egyéb mulatóhelyek vezetői személyesen felelősek azért, hogy tíz éven aluli gyermekek felnőttek számára tartott előadásra be ne bocsáttassanak. A gyermekelőadások mindenkor idejekorán bejelentendők a legközelebbi vörös őrségi és tűzőrségi őrszobán, hogy a fokozott tűzbiztonsági intézkedések megtehetők legyenek.
Budapest, 1919. május 8.

A Budapesti Központi Forradalmi
Munkás- és Katonatanács Elnöksége”
 
Rendelet
az előadásra szánt filmek megvizsgálásáról[6]

A legutóbbi napokban előfordult, hogy egy budapesti filmkölcsönző cég egy a mai idők szellemével ellenkező filmet hozott forgalomba. A vétkes cég, valamint mindazok ellen akik a film elhelyezésében közreműködtek, az eljárást megindítottuk. Ezzel az esettel kapcsolatban azonban újólag és a legnyomatékosabban hívom fel az összes filmkölcsönzővállalatokat, úgyszintén az egyes mozgóképszínházak vezetőit, hogy saját hatáskörükben a leggondosabban vizsgálják meg minden egyes esetben az előadásra szánt filmeket, mert amennyiben hasonló esetek előfordulnának, úgy mindazokat, akiket akár a legkisebb mulasztás is terhel, a legkérhetetlenebb szigorral fogjuk felelősségre vonni és ügyüket a Forradalmi Törvényszékhez tesszük át. Budapest, 1919. május 6.

Társadalmasított Mozgóképüzemek
Központi Üzemvezető Tanácsa
Damó Oszkár
a hadbavonult politikai biztos helyettese
 
A közoktatásügyi népbiztosság döntése alapján Budapesten öt mozgóképszínházat (Stella-mozgó, Nemzeti-mozgó, Aréna-mozgó, Gutenberg- és Ferenc-mozgó) gyermek mozivá kívántak átalakítani kizárólag gyermekelőadások tartására.

„Felhívás
a politikai cenzúrára küldött filmek tárgyában[7]

Felhívjuk az összes filmkölcsönzési és filmgyári üzemeket, hogy a politikai cenzúrára küldött filmek első felvonását tartalmazó dobozára a következő adatokat magában foglaló címkét ragasszák: 1. a beküldő üzem neve, 2. a film címe, 3. hány felvonásból áll, 4. megjelent-e már a film s ha igen, hány hét óta van forgalomban, 5. ha nem jelent még meg a film, mikor kerül először bemutatásra.

"Filmkölcsönző osztály”
„Felhívás
a propaganda diapozitivek tárgyában[8]

Értesítjük a mozgófénykép gépkezelő elvtársakat, hogy a vasárnap délutáni előadásokon a propaganda diapozitiveket nem okvetlenül szükséges vetíteniök, illetve csak annyit vetítsenek, hogy ne történjék emiatt nagyobbfokú időpazarlás és hogy a négy, esetleg öt vasárnap délutáni előadást zavartalanul megtartani lehessen.

" Sajtó- és propaganda osztály”

A továbbiakban a belügyminiszter 5123.1920. B.M. sz rendeletével ismételten életbeléptette a korábban kiadott 44965./1918.sz B.M. rendeletet az alábbi fontosabb módosításokkal:
- az engedélyezési eljárás során szakértőket is be lehet vonni a vizsgálatba;
- a kifogásolt részeket vagy jelenetek kivágását kell elrendelni az engedély-okiraton pontosan feltüntetve, hogy eltávolításuk visszaellenőrizhető legyen;
- az engedély megtagadását az engedély-okiraton rögzítették a rövid indoklással együtt;
- az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság Bizottság nyilvántartásába indokolt esetben bárki betekintést nyerhet;
- a 16 éves kor meghatározása hozzávetőleges becslés alapján történik;
- a mozgókép vállalat tulajdonosa vagy felelős helyettese a felnőtt előadások során az ajtón vagy egyéb szembetűnő helyen az alábbi szövegű feliratot köteles elhelyezni: „Ezen előadáson 16 évnél fiatalabb egyének részt nem vehetnek”.
Fenti rendelet 25.§-ában határozták meg az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság felállítását, tagjait, feladatát, hivatalos helyiségeit és a félfogadás időpontjait. A bizottságban a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, az igazságügyi minisztérium, a kereskedelemügyi minisztérium, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kiküldöttjei, valamint a székesfőváros, az Országos Gyermekvédő Liga, a Magyarországi Nőegyletek Szövetség, a budapesti m. kir. Államrendőrség, az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület, a Mozgófénykép Gyári Szövetség, valamint a Magyar Mozgóképszínház Tulajdonosok Országos Szövetsége delegáltjai kerültek kinevezésre.

A mozgóképek hatósági ellenőrzése[9]
Az előzetes hatósági ellenőrzés általában

A hatóság ellenőrzése (cenzúra) alá esik:
1. a mozgóképeknek nyilvánosan, továbbá egyesületekben (kaszinók, klubok, társaskörök stb.), valamint tudományos, vagy ismeretterjesztő intézmények körében való előadása;
2. a belföldön előállított mozgóképeknek külföldre való kivitele;
3. a külföldön előállított mozgóképeknek az országba való behozatala és
4. a mozgóképek belföldi forgalma.
Az ellenőrzés arra irányul, hogy a mozgóképek tárgya, cselekménye, irányzata vagy előadási módja és pedig akár egészében, akár pedig egyes részeiben
1. a fennálló jogszabályokba, vagy
2. a közrendbe, vagy
3. a közerkölcsökbe ne ütközzék;
4. a nemzeti állameszmét, vagy
5. az államnak más állammal való viszonyát ne sértse, vagy ne veszélyeztesse
. Az előzetes hatósági vizsgálatot a Budapesten székelő Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (OMB) teljesíti.
 
Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság
Szervezete
 
Az OMB a belügyminiszter által kinevezett tisztviselőkből (elnök, helyettes elnök, alelnökök és jegyzők) és a szükséges számú tagokból áll.
Tagjai:
1. az illetékes szakminisztériumok képviselői, és pedig
a miniszterelnök-, a belügy-, a pénzügy-, kereskedelemügyi-, a vallás- és közoktatásügyi-, az igazságügyi-, a honvédelmi-, a népjóléti és munkaügyi-, és a külügyminiszter képviselői, valamint,
2. az érdekeltségek képviselői, és pedig
a mozgóképüzem-engedélyesek és a mozgóképipari érdekeltség(mozgóképgyárosok, filmkölcsönzők, színpadi szerzők, színészek, szakhírlapírók, valamint a társadalmi élet szakértő kiválóságai) köréből kinevezettek.[10]

A kérelem tartalma

A mozgókép megvizsgálására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) a mozgókép címét és esetleges alcímeit;
b.) külföldről származó képeknél az eredeti címét és esetleges alcímeit;
c.) lehetőleg a szöveg (szcenárium) írójának nevét;
d.) az eredeti regény, színdarab stb. után készült mozgóképeknél lehetőleg a forrást képező regény vagy darab címét és szerzőjének nevét;
e.) az előállító gyár megnevezését, a gyártási helyet és lehetőleg a gyártás időpontját;
f.) a kérelmező nevét (cégét) és pontos lakcímét (üzleti telephelyét);
g.) a felvonások (tekercsek) számát;
h.) a kép hozzávetőleges hosszát;
i.) szükség esetén annak megjelölését, hogy a folyamodó a mozgóképet milyen foglalkozású és milyen életkorú nézőközönség előtt kívánja bemutatni;
j.) a belföldön gyártott és külföldre kivinni szándékolt mozgóképeknél ezeken kívül az illető ország megnevezését, ahova a kivitelt tervezi;
k.) hány engedélyokirat példány (másolat) kiállítását kéri.[11]

  Az engedélyokirat

Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell:
az iktató számot és a sorszámot;
az engedélyes nevét, foglakozását (cégét) és pontos lakcímét (üzleti telephelyét);
a mozgókép címét, esetleges alcímeit;
a szöveg (scenárium) írójának nevét;
a mozgóképet előállító cég megnevezését, a gyártási helyet és lehetőleg a mozgókép előállításának idejét;
a mozgókép hosszát;
a mozgókép tárgyát;
a mozgókép felvonásonkénti rövid tartalmát;
a feliratokat (kísérő szöveget)
10. az engedélyezés szövegét, az esetleges külön korlátozásokkal vagy kikötésekkel (kivágások, átalakítások) együtt;
11. az engedély lejártának napját;
12. a keletet, a bélyegzőt és az aláírást.
A felsorolt adatok közül az engedélyokiratba nem kell felvenni azt az adatot, amelynek bejelentése alól a bizottság elnöke felmentést adott.[12]
Az engedélyokirat fedőlap színe abban az esetben ha a film a fiatalkorúak részére is engedélyezett, zöld, ha pedig csak felnőttek részére engedélyezett akkor sárgás-barna színű volt.

Az előadások hatósági ellenőrzése

Az illetékes rendőrhatóságnak kötelessége, hogy hatósága területén működő mozgófényképüzemeket úgy az előadások folyamán és máskor is szigorúan ellenőrizze.
Az ellenőrzésnek különösen ki kell terjednie:
a.) a mozgóképek előzetes vizsgálatának megtörténtére, illetőleg arra, hogy a kép engedélyokirattal el van-e látva;
b.) az engedélyokiratban esetleg kifogásolt részek, vagy jelenetek kivágásának megtörténtére;
c.) a mozgóképeknek, valamint az összekötő szövegrésznek az engedélyokiratban feltüntetett tartalmára, annak ellenőrzése végett, hogy előadásra alkalmatlan képek más címen előadhatók ne legyenek, vagy az engedélyezett képek ne legyenek megváltoztathatók;
d.) arra, hogy a 16 éven aluli fiatalkorúak csakis olyan előadásokon vehessenek részt, amelyeket az engedélyokirat részükre alkalmasnak minősített és végül
e.) hogy a tudományos, ismeretterjesztő, vagy művészeti szempontból csak zártkörben való bemutatásra alkalmasnak minősített mozgóképek előadásain csak az arra jogosultak vehessenek részt.
Az ellenőrzés gyakorlásának lehetővé tétele céljából a mozgófényképüzemek vezetőinek az ellenőrzést végző rendőrhatósági közegnek az engedélyokiratokat rendelkezésére kell bocsátani.[13]
A cenzúra-díjakat a 4826/1921. B.M. rendelet szabályozta, a filmvizsgálati díjat méterenként 50 fillérre, az engedély-okirat díját darabonként 50 koronára emelve.[14]
A filmcenzúrával kapcsolatban a következő részletes szabályozást a 4300/1924. M. E. rendelet és a 255.000/1924. B.M. sz. rendelet tartalmazta. Jól mutatja, hogy milyen fontos kérdésként kezelték az, hogy miniszterelnöki rendelet is foglalkozott a filmek cenzúrázásával. A hivatkozott rendeletekben részletesen szabályozták az ellenőrzés általános és részletes előírásait, a szükséges okmányok tartalmi és formai követelményeit, a jogorvoslat lehetőségét, az előadások ellenőrzései konkrét tartalmát, az elkövetett kihágásokat és azok szankcionálását.[15]
A fenti rendeletben több szigorítást is bevezettek, például a korábbi 16 éves korhatárt 18 évre emelték fel, részletesen szabályozták a külföldön készült filmek behozatalát, forgalomba hozását, illetve a hazai gyártásúak külföldre vitelét, szabályozták az engedély érvényességi idejét a korábbi öt évről három évre csökkentve, megtiltották az öt éven aluli gyermekek nyilvános előadáson való részvételét. A vizsgálatokat (cenzúrázást) az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke által kijelölt két legalább 4-4 tagból álló albizottsága végezte a kijelölt szakértők bevonásával.
Az elkövetkező években kiadott 255.300/1930.; 108.219/1932.; 156.973/1933. B.M. számú körrendeletek az 1924. évben kiadott belügyminiszteri rendeletet csak a filmek vizsgálatára, illetve az engedélyokirat kiadására meghatározott díjakat emelték majd csökkentették.[16]
Jelentősebb változást tartalmazott a 10.400/1935. M. E. sz. rendelet, amely az iskolákban a tanuló ifjúság oktatása céljából bemutatott filmek előzetes ellenőrzését a m. kir. Vallás- és közoktatásügyi miniszter által felállított Oktatófilmek Országos Bíráló Bizottsága hatáskörébe utalta. Azonban ezen filmek iskolán kívüli bemutatása csak az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélye alapján történhetett, így ebben az esetben többször cenzúrázták ugyanazt a filmet.[17]
A m. kir. Belügyminiszter 175.123/1935. B.M. sz. rendelete a mozgóképvizsgálati díjakat módosította, valamint az 1934. évi január hó 1-ig megvizsgált némafilmek engedélyei hatályát 1938. január 1-ig meghosszabbította.[18]
Az ellenőrzésre benyújtott filmek számának jelentős számú növekedésére utal a m. kir. Belügyminiszter 1936. évi 177.000 számú rendelete amely az alábbi kiegészítést tartalmazta: „A belügyminiszter az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottsághoz időszakonként nagyszámban benyújtott mozgófényképek akadálytalan megvizsgálhatásának biztosítása érdekében az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság albizottságaiban az elnöki teendők ellátásával a Bizottság egyes tagjait is megbízhatja.[19]
A m kir. Belügyminiszter 1936. évi 175.100 számú rendeletében elrendelte, hogy 1936. augusztus 1-e és 1937. július 31-e közötti „játszási évben” a mozgófényképüzemek teljes műsorának 20%át Magyarországon készült, 1200 méternél hosszabb, magyar nyelvű hangos mozgófényképekből kell összeállítani, egyidejűleg bevezette a hazai filmek támogatására a cenzúrajegyek kiadását.[20]
A filmgyártás technikai fejlődésének követésére született meg a m. kir. Belügyminiszter 1938. évi 112.800 számú rendelete, amely a nyilvános előadásra szánt keskeny mozgófényképek hatósági ellenőrzés előírásait rögzítette, többek között megtiltotta mozgófénykép után cenzúrajegy kiadást, illetve rendelkezett a vizsgálat díjtalan elvégzéséről, amennyiben az a meghívott közönségnek díjtalanul kerül bemutatásra.[21]
A m. kir. Belügyminiszter az 1938. évi 121.600 számú rendeletében a kiadható cenzúrajegyek számát az alábbiak szerint szabályozta: „ …A magyar kir. Belügyminiszter a m. kir. Iparügyi, valamint a m. kir. Vallási és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve, a cenzúrajegyek értékesítése körül esetleg mutatkozó aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a Filmipari Alapot Kezelő Miniszterközi Bizottságnak egy játszási évre 50 (ötven) drb cenzúrajegyet bocsát rendelkezésre.”[22]
Jelentős szigorítást tartalmaz a m. kir. Belügyminiszter 1939. évi 48.950 számú rendelete amely előírja, hogy a rendelet hatálybalépése után magyar nyelvű film készítése, vagy készíttetése előtt a vonatkozó iratokat (szövegkönyv, költségvetés, szereplők neve) előzetesen az Országos Nemzeti Filmbizottságnak be kell mutatni és csak jóváhagyásuk esetén lehet a gyártásukat megkezdeni, valamint a forgalomba hozatal előtti vizsgálat során az engedélyt az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részére be kell mutatni. Az Országos Nemzeti Filmbizottság határozata végleges, ellene jogorvoslatnak helye nincs. A szigorítások a közelgő háborút vetítették elő.[23]
A m. kir. Belügyminiszter 1939 évi 54.100 számú rendeletében előírta 1939. június 15-től, hogy minden mozgófényképüzem, amennyiben úgynevezett kísérő műsora van, annak 30 %-át köteles Magyarországon magyar nyelven készült ismeretterjesztő, oktató és kultúr hangos mozgófényképekből összeállítani. Aki ebben a rendeletben előírtaknak nem tesz eleget, attól a mutatványengedélyokirat visszavonható. A rendelet hatálya alá nem tartoztak a keskeny mozgófényképüzemek.[24]
További jelentős változtatásokat, elsősorban szigorításokat léptetett életbe az 1944. évi 1880. M. E. számú rendelet amely a filmügyek egységes intézésének szabályozásáról rendelkezett kormánybiztos kinevezéséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt egyidejűleg az Országos Nemzeti Filmbizottságot megszüntette és minden a filmgyártással, forgalmazással kapcsolatos döntési jogkört magához vont, ugyanakkor az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság szervezeti felépítését és működési szabályait is alaposan megváltoztatta.[25]
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ennyiben kívántam ismertetni a filmcenzúra történetét Magyarországon, úgy gondolom egyértelműen érzékelhető, hogy a Tanácsköztársaság, illetve 1939. után egyértelműen a politikai szempontok voltak a meghatározóak és ez tendencia folytatódott 1945. után is
. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
[1] Keleti Adolf: A Mozgó-Színház (Mozi) Mint a népművelés eszköze. Budapest, Pallas RT. Nyomdája. 1913. 23.p.

[2] Keleti Adolf: A Mozgó-Színház (Mozi) Mint a népműveltség eszköze. Budapest, Pallas RT. 1913. 34.p.

[3] Magyarországi Rendeletek Tára, 1901. évf. 489.p

. [4] Magyarországi Rendeletek Tára, 1918. évf. 1050.1052.p.

[5] Vörös Film, Budapest. 1919. május 10. 3.p.

[6] Vörös Film, Budapest. 1919. május 10. 3.p.

[7] Vörös Film, Budapest, 1919. május 31. 5.p.

[8] Vörös Film, Budapest, 1919. május 31. 5.p.

[9] Dr. Baik Mihály: A mozgófényképüzemek és filmügyek rendészete. Budapest, 1928. 54.p. (4300/1924. M. E. rendelet alapján.)

[10] 4300/1924. M.E. rendelet 2.§.

[11] 255.000/1924. B.M. rendelet 6.§

[12] 255.000/1924. B.M. rendelet 15.§.

[13] 4300/1924. M.E. rendelet 13.§.; 255.000/1924.B.M. rendelet 21. 22.§.

[14] Lajta Andor (szerk.): Filmművészeti évkönyv. Budapest, 1922. 172-176.p.

[15] Dr. Baik Mihály (szerk.): A mozgófényképüzemek és filmügyek rendészete. Budapest, 1928. 55-69. 90-99.p.

[16] Dr. Ruttkay Ödön: A mozgóképüzemek közigazgatási jogszabályai. Centrum Kiadóvállalat RT. Budapest, 1937. 116-117.p.

[17] Dr. Ruttkay Ödön: im. 117-118.p.

[18] Dr. Ruttkay Ödön: im. 119.p.

[19] Magyarországi Rendeletek Tára, Fővárosi Nyomda RT, Budapest, 1936. 788.p.

[20] Magyarországi Rendeletek Tára, Fővárosi Nyomda RT, Budapest, 1937. 29-30.p.

[21] Magyarországi Rendeletek Tára, Fővárosi Nyomda RT, Budapest, 1938. 228-231.p.

[22] Magyarországi Rendeletek Tára, Fővárosi Nyomda RT, Budapest, 1939. 3061-3062.p.

[23] Magyarországi Rendeletek Tára, Stádium Sajtóvállalat Rt. Nyomdája, Budapest, 1940. 107-108.p.

[24] Magyarországi Rendeletek Tára, Stádium Sajtóvállalat Rt. Nyomdája, Budapest, 1940. 991-992.p
.
[25]Magyarországi Rendeletek Tára, Stádium Sajtóvállalat Rt. Nyomdája, Budapest, 1944. 1477-1479.p.