Dr. Kósa László nyugállományú rendőr alezredes PhD.
Dr. Kósa László nyugállományú rendőr alezredes PhD.
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Linkek
 
Cikkek
Cikkek : Boszorkányperek Magyarországon

Boszorkányperek Magyarországon

  2006.01.13. 19:13

Győrben a MEDIAWAWE-fesztivál keretében a Győr Városi Levéltár által szervezett konferencián elhangzott előadás.

Boszorkányperek Magyarországon
   
A katolikus egyház az inkvizíciót az egyre erőteljesebben kibontakozó eretnekmozgalmak elleni védekezés eszközeként hozta létre. Az eretnekmozgalmak nemcsak a hit egységét és tisztaságát ingatták meg, de megkérdőjelezték az egyházi hiearchia társadalmi kiváltságait is. Az inkvizíciós törvényszékek felállítása híven tükrözi az egyház azon elhatározását, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megvédi tanait és a korhoz képest elavult intézményeit.
 
„A katolicizmus eretnekellenességének egyik paradoxona: annak ellenére, hogy ez a vallás a felebaráti szeretetet hirdette, a másként gondolkodókat ritkán tapasztalt kegyetlenséggel üldözte és büntette. A másik paradoxon: miután a kereszténység államvallás lesz, az addig üldözöttek üldözőkké válnak. Nem sokkal az után, hogy elnyerték a római állam védelmét, a keresztények zaklatni kezdték a máshitűeket és a szektás mozgalmakat. Az egyetlen igaz hit monopóliuma szükségképpen maga után vonja a gondolat és szólásszabadság megnyilvánulásainak, bűntettként való kezelését és üldözését,”[1] 
 
Szinte az egész középkorban nagy általánosságban a XII. századig, de Európa egyes részein még a XV. században is – bűnügyekben a vádemelési eljárás volt szokásban. Az ítéletek meghozatalánál döntő szerepük volt az „istenítéleteknek” (ordaliáknak), a tűzpróba, a vízpróba, a perdöntő párbaj eredményében isteni beavatkozást láttak, egyben pernyerést illetve pervesztést jelentett. A korabeli eljárás során a vádlott – bíróság előtti – beismerő vallomása bírt teljes értékű bizonyíték erejével, ezért annak elérése érdekében alkalmazták a kínvallatást, testcsonkítást, kerékbetörést, felnégyelést és a máglyahalált, melyek egyben elrettentésül is szolgáltak mások számára. 
 
Magyarországon a középkorban jóval kevesebb áldozata volt a boszorkányhit és annak alapján megvalósított boszorkányüldözésnek, mint Nyugat-Európában, vagy a Balkánon. Önmagában véve, hogy az emberek nagy tömegét ítélték halálra olyan vádak alapján, melyeket ma esztelen badarságnak tekintenénk, alapozza meg a téma iránti kiemelt figyelmet a tudomány művelői részéről. 
 
Az „ördög bandájához” való tartozás vádjának az áldozatai főként asszonyok voltak. Sprenger és Institoris inkvizítorok a „Boszorkányok pörölye” című művükben ezt írták: „A boszorkányok, nem pedig a varázslók eretnekségéről van szó; az utóbbiaknak nincs különösebb jelentőségük.” Miért a boszorkányok és nem általában a varázslók? Ez megfelelt az egyház hagyományainak, amely a nőt az „eredendő bűn” elkövetőjének tekintette. Sprenger és Institoris a maguk részéről azt állították, hogy a nők babonaságban, bosszúvágyban, hiúságban, hazudozásban, szenvedélyességben és kielégíthetetlen érzékiségben állítólag messze túltesznek a férfiakon. A máglyán elpusztult „boszorkányok” jelentős része lelkileg sérült, hisztériában szenvedő „megszállott” nő volt.[2] 
 
Az inkvizíció magyarországi megjelenése előtt is volt intézkedés első királyaink törvénykönyveiben a keresztény hit tisztaságának megvédésére, ugyanakkor a XII-XIII. századig eléggé változó képet mutatott hazánkban a boszorkányság megítélése. 
 
- Szent István a hit egységesítése érdekében könyörtelen volt. Gyilkosságért tinóban számolta a jóvátételt, de ha a kereszténységről volt szó könyörtelen tudott lenni. Így temettette el élve feleségével együtt a besenyők vezérét Tonuzóbát. 
  
- László király már szelídebb: ő csak kalodát, a 12 napi kenyeres-vizes böjtöt és „tíz-pénzt” rója ki a hit ellen viaskodókra. A „strigák” fogalom alatt már határozottan a pogány varázslónőket értette, így mint rosszerkölcsűeket, megbüntetésüket a püspöki ítélőszékekre bízta. (Strigáknak a varázslás bűnét súrolókat, azaz a pogány rítust követőket nevezték). 
 
- Kálmán király már szigorúbb: újra kézbe kerül a hevített templomkulcs, azzal égetik meg kereszt alakban a hamis tanúk és esküvők orcáját.[3] 
 
- I. Béla kemény ítéletét Rasdi varázsasszony ellen, akit addig tartott fogságban, míg saját lábát szétrágta, azzal magyarázható, hogy a vérengző pogány felkelés vezetőit elrettentő például kívánta állítani a nép elé. 
 
A budai polgárok 1244-es törvénye a boszorkányüldözést összekapcsolta az eretnekirtással, és mindkettőjük részére, elítélés esetén a máglyahalált állapította meg. 
 
A XIII: század közel háromszáz peres eljárást összegező „Váradi Regestruma” 11 mérgezéses varázslásos esetet említ meg. 
 
Buda városából maradt meg az első, 1400. évi jegyzőkönyv, amely megemlíti „a visszaeső varázslót pedig halálbüntetéssel büntettük.”  
 
1565-ben folytatták le Kolozsváron a legrégebbi magyarországi boszorkánypert, amelyről részletes írásos anyag maradt fenn. A Botzi Klára bábaasszony ellen folyó per azonban megemlíti, hogy „néhány évvel korábban is voltak ilyen perek.” A leírás alapján kiderül, hogy a tanúvallomást tevők egy szószátyár bábaasszony különböző fecsegéseit a boszorkányság többszörös vádjaivá kerekítették ki. Elmondták, hogy kígyóból italt főzött. Bizonyították, hogy „az ő bűnös szavaira elpusztul a gyom”. A bábáskodást varázslásnak tüntették fel, mivel volt egy gyógyításhoz szükséges és szerinte a füveket megszólaltató „bűvös könyve”. Meddő nők azt bizonyították, hogy a bábaasszony a meddőséget gyógyítani próbálta. Egyes állapotos asszonyoknál pedig a születendő gyerek nemét is előre megjósolta. A bábaasszonyt végül bűnösnek találják és „Kolozsvárott a szokott helyen megégetik.”[4] 
 
  Sajátosan magyarországi jelenség volt, hogy a boszorkánypereket a különböző világi bíróságoknál (királyi, megyei, városi bíróságok) és az úriszékek előtt folytatták le. 
 
Ugyancsak magyar jellegzetesség volt, hogy a boszorkánykodást nem tekintették „kivételes és különleges bűnnek.” Nem volt sem vízpróba, sem boszorkánypróba valamint az inkvizíciós tortúra szigorított eszköztárának alkalmazására is csak a vádlott makacs tagadása esetén, a fennmaradt jegyzőkönyvi fogalmazások szerint „az önkéntesen be nem vallott boszorkányság voltuk miatt” került sor. 
 
Fennmaradt egy 19 pontból álló kínzás-sorozat jegyzőkönyvi leírása, amely egy élve szabadon bocsátott asszony megdöbbentő visszaemlékezéséből vált ismertté. 
 Kínzás-sorozat jegyzőkönyve[5] 
 
1. A hóhér először összekötözte a vádlott nő kezét és azt felhúzta az éles fogú létrára, kötelet csavart rá, majd azzal csavarni kezdte a kezét, de olyan erősen, hogy a megvádolt azt hitte, megreped a szíve a testében, és nem volt irgalom! 
 
2. Mivel az asszony ilyen kínzás mellett sem vallott, újra ismételték vele a kínzást. A fogoly azonban áldott állapotban volt. A hóhér ekkor levágta a haját, fejére pálinkát öntött és azt meg is gyújtotta. 
 
3. Ezután kénbe mártott tollakat égetett a nő hóna alatt és a nyakán. 
 
4. Hátrakötözött karjainál felhúzta őt a mennyezetre, majd hirtelen leeresztette. 
 
5. Ezt a műveletet négy teljes órán át megismételte, mialatt az inkvizíció szent bírái elvonultak reggelizni. 
 
6. Mikor a bírák visszajöttek, a hóhér hátrakötötte a legszorosabbra. 
7. Ezután pálinkát öntött a hátára és azt meggyújtotta. 
8. Azután sok súlyt helyeztek a hátára és felhúzták őt a magasba. 
 
9. Ezután újra ráfektették az éles fogú létrára. 
 
10. A vádlott háta alá kiálló szögekkel telt deszkát fektettek és őt kezeinél fogva felhúzták a magasba. 
 
11. Ezután a hóhér összekötözte a nő lábait és mintegy ötven font súlyt akasztott rájuk, úgy, hogy az asszony azt gondolta meghal, a szíve megreped. 
 
12. Nem maradt azonban ennyiben a dolog mert lábait a hóhér szabaddá tette, utána a spanyol csizmába szorította úgy, hogy vér csordult ki a lábujjaiból. 
 
13. Ez sem volt elég, tehát teste minden részén körülkötözték és csavarták. 
 
14. A hóhér megkezdte a harmadik kínzást is, amikor éles padra fektették. A hóhér azt mondta neki: „ha te azt gondolod, hogy nem vallasz, azért, hogy halálra kínozzunk, akkor tévedsz, mert mégis meg fognak égetni.” 
 
15. A hóhér az asszonyt karjainál fogva felhúzta úgy, hogy az nem tudott lélegzeni sem. 
 
16.Bőrszíjból font korbáccsal kegyetlenül verni kezdték az ágyékát. 
 
17. Ezután kötelekkel átcsavarták és hat óra hosszáig rajta hagyták azokat. 
 
18. Ezután rettenetesen megkorbácsolták és ennél is maradtak az első napon. 
 
19. A második napon, amikor visszajöttek érte, a negyedik kínzásra került sor. Több helyen kötéllel szorosan átcsavarták a testét és hat órán keresztül így is hagyták.” 
 
Mint a korabeli Európában másutt, így Magyarországon is a gyógyítás, a kuruzslás és a varázslás peres eljárásai szervesen egymásba olvadtak. A kolozsvári tanács jegyzőkönyvben rögzítette a varázslás vádlottjait, így maradt fenn az alábbi eset. Egy kolozsvári bábaasszonyról, bizonyos Lakatosnéról folyt a per és a tanúk vallomása igyekezett a bábaasszony boszorkányságát bizonyítani. Az egyik tanú azt vallotta, hogy Lakatosné Szent György estéjén lepedővel hajtotta el a harmatot a szomszédék kertjéből. Ugyanez a tanú azt is állította, hogy két macska szállt le az istállójuk tetejéről, akik megfogták egymás kezét és táncoltak. Másnap a lovak megdöglöttek, a tanú állítása szerint Lakatosné varázslása miatt. Más tanúk azt bizonyították, hogy ahova a bábaasszony betért, ott a gyermek meghalt, a tehén nem tejelt és a vádlott megfenyegette az egyik gazdát, hogy csodákat fog művelni. Eltüntette a méheket a levegőből, meggyógyította a legrútabb fekélyeket. Végül a vádlott bevallotta, hogy a boszorkányok segítségével másfél óra alatt Makóra ért Kolozsvárról. Ez lett a döntő bizonyíték és Lakatosnét a máglyán elégették. 
 
1711-ből egy többszörös boszorkányvád jegyzőkönyvei szerint Szaniszló Borbálát a szomszédasszonya állandóan boszorkánynak nevezte. Amikor ő panaszt tett a bíróságon, a szidalmazót felmentették, mivel „már többször is régen mondták, hogy Borbála asszony boszorkány.” Ezután –különös – eljárással Szaniszló Borbálát nyolc év múlva, 1723-ban vízpróba alá vetették, ami sikertelen volt. 1726-ban közhírré tették, hogy „ez a vízpróba pedig nem maga rendin ment végbe a boszorkányság miatt”, ezért az asszonyt megégették. 
 
Magyarországon általános gyakorlat szerint a javasaszonyok, bábaasszonyok és elaggott koldusasszonyok kerültek a boszorkányság gyanújába. Több száz boszorkányper közül, mindössze 13 olyan eljárás irata maradt meg, amelynek vádlottja nemes asszony volt. Ezek közül csak egy esetben égették meg a vádlottat. 
 
A nemes asszonyok ellen indított perek közül az ismertebbek az 1618-ban Báthory Anna és „ördöngősnek” nevezett társainak, 1611-ben a nyilvánvalóan szadista és fiatal lányokat megkínzó Báthory Erzsébet, 1637-ben a hasonló okok miatt Thurzó nádor özvegye, Listius Anna grófnő, illetve a boszorkánysággal megvádolt Eszterházy Zsófia grófnő esetei. Az említett perek és vádlottai ügyének közös jellemző vonása, hogy többszörös vizsgálat után – mint legsúlyosabb büntetést – lengyelországi száműzetést szabtak ki. Minden ilyen eljárás vagyonelkobzást is jelentett, és nem a vádlott élete ellen, hanem a vele szembenállók számára a vagyon megszerzésére irányult. 
 
Magyarországon 1565 és 1768 közötti időszakból több mint ezer boszorkánysággal kapcsolatos peres eljárásról maradt hiteles feljegyzés, ezeknek mintegy ötöde végződött halálos ítélettel. A boszorkányperek Mária Terézia által kiadott tiltó rendelet következtében szűntek meg. 
 
Az előadás összegzéseként elmondható, hogy a boszorkány-fogalom országonként mást takar és egyetlen közös vonásának a természetfeletti erő megléte és alkalmazása tűnik. 
 
Az írásos források azt támasztják alá, hogy a magyar boszorkány javasasszony volt, a rontani tudás képességének nimbuszával felruházva, semmi szövetségben nem állt az ördöggel, nem boszorkányszektában élt, hanem egyénileg fejtette ki tevékenységét, az esetek többségében falun, illetve kisvárosban. 
 
[1] Doru Cosma: Bruno és Galilei. Budapest, 1986. 6.p. 
   
[2] I.R. Grigulevics: Az inkvizíció története. Budapest, 1972. 126.p 

[3] Raskó Gabriella: A női bűnözés. Budapest, 1978. 77.p. 
 
[4] Timár László: A rettegések évszázada. Budapest, 1993. 165.p. 
 
[5] Tímár László: A rettegések évszázada. Budapest, 1993. 161.p. 
 

 
Pontos Idő
 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2005-12-28
 

**A legújabb magyarországi mémes oldal. Ismerd meg most!Oszd, lájkold!** Nevess, szórakozz, kattints ide! Ne unatkozz!*    *****    Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok