A rendszerváltás éveiben ismét felmerült az önkormányzatoknak alárendelt és nem centralizált rendőrség létrehozása. Azonban az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatáról több lehetséges megoldást vázoltak fel. Az egyik lehetőség az volt, hogy a rendőrség maradjon dekoncentrált szervezet és a rendőri munkába az önkormányzatok kapjanak korlátozott beleszólási jogot. Egy másik variáció szerint a dekoncentrált szervezetű rendőrség munkájába az önkormányzatok széles körű beleszólási, véleményezési jogot kaptak volna. Harmadik lehetőség volt az önkormányzati rendőrség létrehozása. Ebben az esetben a rendőrség irányítása a helyi és területi önkormányzatok hatáskörébe került volna át.[1]

A jelenlegi szabályozás leginkább a második megoldásnak felel meg. A klasszikus értelemben vett önkormányzati rendőrség kialakítására nem került sor, de a törvényalkotó kellő hangsúlyt helyezett a két szerv kapcsolatának szabályozására és részletesen rendezte azt.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzati feladatok körében nevesíti a helyi közbiztonságról való gondoskodást. A rendőrség és az önkormányzatok viszonyának részletes szabályait az 1994. évi XXXIV. törvény ( Rtv. ) III. fejezet tartalmazza. Ez a körülmény, másfelől pedig a belső rend és a közbiztonság védelmének a rendőrség által ellátandó kizárólagos állami feladatkénti definiálása szükségessé teszi e két szerv kapcsolatának megvilágítását és rendezését a közbiztonsági feladatok ellátása terén. [2]

A helyi közbiztonság befolyásolására jó lehetőség az önkormányzatok véleményezési joga, amit az Rtv. biztosít: a rendőrség megfelelő szintű vezetőinek kötelezettségeként előírja, hogy bizonyos kérdésekben kérjék ki az önkormányzatok véleményét. Az önkormányzatok véleményezési jogát három nagy csoportra oszthatjuk.

Rendőrkapitányság és helyi rendőrőrs létesítéséhez illetve megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett önkormányzatok képviselő-testületének véleményét. A vélemény kikérésének kötelezettsége a szervek létrehozására illetve megszüntetésére jogosult vezetőket terheli. Rendőrkapitányság létrehozására valamint megszüntetésére az országos rendőrfőkapitány javaslatára a belügyminiszter jogosult. Rendőrőrs esetében a rendőr-főkapitányság vezetője rendelkezik a döntési jogosultsággal. A rendőr-főkapitányság létesítésének és megszüntetésének általános szabályai megegyeznek a rendőrkapitányságéval. A körzeti megbízott működési területének meghatározására, székhelyének kijelölésére az országos rendőrfőkapitány 11/1995. számú utasítása alapján kiadott Körzeti Megbízotti Szabályzat a mérvadó, mely szerint a területileg illetékes rendőrkapitány javaslatára a megyei ( budapesti ) rendőrfőkapitány jogosult. Körzeti megbízotti szolgálatot ellátók számának, székhelyeinek, csoportok létrehozásának és megszüntetésének kérdésében a polgármester véleményét előzetesen ki kell kérni.

A szervezeti felépítésen túl az igazán jó és hatékony együttműködés alapja lehet az önkormányzat előzetes támogató véleménye a rendőrség egyes szervezeti egységei vezetőinek kinevezéséhez. A megyei ( budapesti ) rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság és rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőzően, a kinevezési jogkör gyakorlója köteles kikérni az illetékességi területén működő települési, főkapitány kinevezése esetén a megyei ( budapesti ) önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. A törvény az önkormányzatnak vétójogot nem biztosít. Ha a települési önkormányzatok többsége illetőleg a megyei ( fővárosi ) önkormányzat a kinevezéssel nem ért egyet, az még nem jelenti azt, hogy a kinevezési jogkör gyakorlója köteles lenne újabb jelöltet állítani, de döntésének szakmai indokairól tájékoztatnia kell az érintett önkormányzatokat. Rendőrkapitány illetve rendőrfőkapitány felmentéséről az önkormányzatok véleményét nem kell kikérni, de az érintettel történő közléssel egyidejűleg őket is kell erről tájékoztatni. Az eredményes együttműködés miatt célszerűtlen a szervezeti egységek élére olyan vezetőt állítani, akit az önkormányzatok többsége illetve a megyei önkormányzat nem fogad el.

A Körzeti Megbízotti Szabályzat 8. pontja szerint a körzeti megbízott kinevezéséről, felmentéséről a polgármester előzetes véleményét ki kell kérni. Természetesen a véleménykérés alól kivételt képez az, amikor a rendőrt fegyelmi úton elbocsátják vagy alacsonyabb beosztásba helyezik. Előzetes vélemény kell a polgármestertől a körzeti megbízott munkájának értékeléséhez is, valamint a körzeti megbízottat kinevezését követően be kell mutatni az önkormányzati képviselő-testületnek, falugyűlésnek, polgármesternek, jegyzőnek, helyi önvédelmi szervezet vezetőjének. Rendőrkapitányságunkon minden év elején a kapitányságvezető tart egy értekezletet a körzeti megbízottak részére, melyre minden települési polgármestert meghívnak. Itt minden polgármester értékeli a területén dolgozó körzeti megbízott(ak) munkáját és javaslatot tehet az eredményesebb együttműködés érdekében. Ezt előnyösnek tartom, mert gyakran példaként szolgálhat a többi polgármester és körzeti megbízott részére.

A rendőri szervek vezetőit évente beszámolási kötelezettség terheli.[3]

Az önkormányzat előtti beszámolás kötelezettsége a rendőrkapitányság vezetőjét terheli. Azonban a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy ezen kötelezettségének a képviselője útján tegyen eleget. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy a községekben az illetékes körzeti megbízott számol be a képviselő-testület előtt. Ennek az az oka, hogy a helyi rendőr ismeri legjobban az adott terület közbiztonsági viszonyait illetve magát a területet, az ott lakókat, a gazdasági-társadalmi helyzetet. Természetesen a beszámolót a rendőrkapitányság vezetője előzetesen ellenőrzi és általában a beterjesztésekor ő is jelen van az ülésen. A beszámoló megtartására évente kerül sor, melynek a település közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról kell tájékoztatást adnia. Ezen belül rendőri szempontból röviden ismertetni kell a terület általános jellemzőit. Statisztikai adatok felhasználásával a bűncselekmények számának alakulását illetve az elkövetést elősegítő okokat kell bemutatni, valamint a megelőzés lehetőségeire javaslatot tenni.

Tájékoztatást kell adni a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről. Vannak olyan települések ahol sajnos a gyerekek többsége veszélyeztetett környezetben él. Itt nagy szerepe van a megelőzésnek és az együttműködésnek más szervekkel. Ismertetni kell a közlekedési balesetek számának alakulását. Be kell számolni a rendőrségre érkezett bejelentésekről, panaszokról valamint ezek intézési módjairól. A más szervezetekkel kialakított együttműködés helyzetét szintén ismertetni kell. A rendőrségi beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület szavaz. Ha a beszámolót a tagok többsége illetve a megyei ( fővárosi ) közgyűlés nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Amennyiben azt a beszámolót is elutasítja a települési önkormányzatok többsége akkor a megyei ( fővárosi ) rendőrfőkapitányhoz, a megyei ( fővárosi ) önkormányzat pedig az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. Ebben az esetben az említett vezetőket kivizsgálási illetve intézkedési kötelezettség terheli. Kötelesek a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni. A vizsgálat eredményéről pedig az érintett önkormányzatokat tájékoztatniuk kell.
 
A lakosság széles körét érintő rendőri intézkedések végrehajtása előtt a rendőrségnek tájékoztatnia kell az önkormányzatot. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett intézkedés eredményességét nem veszélyezteti.

A helyi képviselő-testület a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez.[4]

E rendelkezést konkretizálta a Rtv. 8. §-ának /7/ bekezdése, mely szerint az önkormányzat képviselő testülete a rendőrség döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást is tartalmazó, a rendőrség intézkedéseit illető észrevételt tehet. Az észrevételt az illetékes rendőri szervnél kell megtenni, ha a szerv ezzel nem ért egyet, akkor köteles a felettes szervének megküldeni. Az észrevétellel kapcsolatos egyetértés magában foglalja az annak megfelelő intézkedések megtételének kötelezettségét is. Amennyiben az észrevétel a felettes rendőri szervhez kerül, annak vezetője köteles az abban foglaltakat megvizsgálni és annak eredményéről az önkormányzatot tájékoztatni.

A rendőrségnek a tanácsok által történő támogatása ugyan nem volt ismeretlen a rendszerváltás előtt sem, de ezt követően a már önkormányzati segítség jelentősége ugrásszerűen megnövekedett.[5]

Azóta azonban a rendőrség anyagi helyzete egyre rosszabb lett és egyre inkább rá van szorulva az önkormányzatok anyagi jellegű támogatására. Ez a helyzet a magyarázata annak, hogy az utóbbi években országszerte együttműködési megállapodások jöttek és jönnek létre az önkormányzatok és a rendőrség között. E forma ellen csak akkor lehet kifogást emelni, ha az ilyen szerződések nyomán más önkormányzatok megfelelő szükségleteinek kielégítése hátrányt szenved.[6]

A két szerv közötti megállapodás önkormányzati anyagi források rendelkezésre bocsátása esetén kiterjedhet a rendőri szerv helyi igényekhez igazodó bővítésére, fejlesztésének elősegítésére is. A mennyiben az önkormányzat biztosítja a létesítéshez illetve a folyamatos működéshez szükséges feltételeket, akár új rendőri szerv (rendőrőrs) létrehozására is sor kerülhet a településen vagy annak egy részén.[7]

Azonban az önkormányzati fejlesztési források felhasználásával létrehozott rendőri szerv nem egy új típusú, önkormányzati fennhatóság alatt működő rendőri szerv, hanem továbbra is a centrális irányítású állami rendőrség része lesz. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, a juttatott technikai eszközök felhasználásáról a rendőrség és az önkormányzat képviselő testülete az Rtv. értelmében egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerződést a rendőrkapitányság vezetője csak a főkapitányság vezetőjének előzetes egyetértésével írhatja alá. A szerződés megkötésének több akadálya lehet: jogszabályt sért, felettes rendőri szerv vezetőjének rendelkezésével ellentétes, pénzügyi-anyagi fedezete nem biztosított, illetve a tartalma szakmailag megalapozatlan. A későbbi félreértések elkerülése végett a szerződésekben kiemelt figyelmet kell fordítani a feleket terhelő kötelezettségek illetve azok teljesítési módjának minél konkrétabb meghatározására. Az önkormányzatok és a rendőrség között létrejött megállapodások széles skálán az egyszeri és egészen kis összegű felajánlástól a hosszú távra kötött és nagy összegig terjednek.

Az önkormányzati támogatás tipikus formája, amikor az önkormányzat a rendőrség számára gépjárművet vásárol vagy a vásárláshoz támogatást nyújt. Az önkormányzattól kapott pénzügyi támogatás üzemanyagvásárlásra fordított felhasználása szinte minden megyében
jellemző.[8]

Tekintettel arra, hogy a központilag megállapított üzemanyagnorma általában október végére elfogy. Ezután már tényleg csak az önkormányzatok támogatására lehet számítani.

A másik szintén gyakori támogatási forma a technikai eszközök vásárlása. A vásárlás lebonyolításával a szerződések többsége a rendőrséget bízza meg, ezzel is garantálva azt, hogy az adott technikai eszköz megfeleljen a rendőrségnél meghatározott paramétereknek.[9]

Az önkormányzati támogatás másik fontos formája, amikor az önkormányzatok ingyen adnak épületeket, illetve jelképes bérleti díjért rendőrőrs vagy körzeti megbízotti iroda céljára. Az ingatlanok átadásával együtt rendszerint gondoskodnak az épület átalakításáról, a rendőri tevékenység ellátásához szükséges állapotba hozásáról. Sokszor a működéssel kapcsolatos költségeket is átvállalják valamint gondoskodnak az iroda technikai eszközökkel és bútorokkal való felszereléséről. Községekben gyakran előfordul, hogy a körzeti megbízotti iroda székhelye a polgármesteri hivatalban van. Az ingatlantámogatás másik formája az, amikor az önkormányzatok szolgálati lakást biztosítanak az adott településen élő rendőrnek illetve önkormányzati lakás bérlőkijelölési jogát adják át azzal a kikötéssel, hogy azt csak az adott településen dolgozó rendőr kaphatja meg.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok a lehetőségeikhez mérten igyekeznek a rendőrséget támogatni. Természetesen egy kisebb község kevesebb pénzt tud áldozni a rendőrségre, mint egy nagyváros. Pozitívumként értékelhető, hogy két egymástól korábban eléggé elkülönült szervezet közeledett egymáshoz, a közös cél érdekében felismerte egymásrautaltságát. A dolog szépséghibája azonban az, hogy ezt a közeledést a rendőrség katasztrofális anyagi helyzete kényszerítette ki.

A rendőri vezetők tartanak attól, hogy az önkormányzatok a támogatásokkal együtt a rendőri szakmai munkába is bele kívánnak szólni. Már vannak olyan települések, főleg községekben, ahol a képviselő-testület úgy érzi, hogy ők működtetik a rendőrséget, ennek fejében a meglévőnél nagyobb döntési, beleszólási jogot követelnek mind személyi, mind pedig működési kérdésekben. Véleményem szerint az ideális megoldás az lenne, ha a rendőrség működéséhez szükséges teljes összeget a központi költségvetés biztosítaná.

                                                            [1] Dr. Szikinger István: A rendőrség és az önkormányzatok várható kapcsolatáról Rendészeti Szemle  1990. évi 5. szám 32. oldal

[2] 1994. évi XXXIV. törvény indokolása a rendőrségről III. fejezet

[3] Dr. Kovács József: Az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatáról Belügyi Szemle
   1997. évi 12. szám

[4] 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § /1/ bekezdés g pont

[5] Dr. Balogh Sándor: Rendőrség és társadalom BM Kiadó 1993. 98. oldal

[6] Dr. Szamel Lajos: A rendészet cselekvési formái Belügyi Szemle 1995. évi 1. szám 43. oldal

     [7] Dr. Kovács József i. m. 98. oldal

[8] Dr. Balogh Sándor i. m. 101. oldal

[9] Dr. Balogh Sándor i. m. 102. oldal